A Magyar Nemzeti Bank közleményt adott ki a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatban

A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint a virtuális fizetőeszközök kockázatosak.

 Akkor nézzük mennyire állnak meg az érveik:

A fizetésre használható virtuális eszköz elveszhet, ellophatják.

Épp úgy, mint a készpénzt, vagy a bankkártyát. Azonban felmerül a kérdés, hogy mit könnyebb feltörni egy DES 2 kódolással védett 4 jegyű pin kódot, vagy egy ismeretlen hosszúságú jelszót. Abban azért egyetérthetünk, hogy a klasszikus 123456 jelszón kívül a 4 jegyű pin kódnál szinte minden nagyobb védelmet ad. Ami valós veszély, ha az ember elfelejti a Capricoin pénztárcájához tartozó jelszót, akkor éppen a magas biztonság miatt nem tud hozzáférni, mivel nincs egy bank, vagy iroda, ahol magát igazolva a pénzéhez juthatna, már csak azért sem, mert a rendszer a számlák tulajdonosait nem tartja nyilván. Vagyis ez az érv nem érv.

A hatósági felügyelet hiánya

Az első (papír) húszforintos emblematikus ábrája

A virtuális fizetőeszközök esetében a szabályok betartását nem a hatósági felügyelet, hanem a mai matematikai ismereteink hiányosságai adják (könnyebb szorozni, mint osztani, könnyebb hatványozni, mint gyököt vonni…). Ez egyszerre előny és hátrány. Egy hatósági szabályozás lehet rugalmas, azonban a matematikai eszközökkel felállított szabályok merevek, ami a hibázásnak is kisebb teret enged. Ezen kívül a rendszer főkönyve nyilvános, minden egyes tulajdonos gépén ott van és folyamatosan frissül! Mégis feltörhetetlen a blockchain technológia miatt, ugyanis egyszerre több ezer számítógépbe kellene behatolni és az adatokat ugyanabban a pillanatban lemódosítani, ami lehetetlen.

Felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok hiánya

Az, hogy a fizetési rendszert egy egyenrangú hálózat tartja nyilván azt is jelenti, hogy a rendszer elindítása után már a rendszerben nincsenek döntéshozók, amíg biztosított a rendszer működése, addig a szabályok „bele vannak égetve”, megmásíthatatlanul. Amíg a rendszer működik ezek a szabályok érvényesek.

Ha a szabályokon változtatni kell, azt az üzemeltetést végző önkéntesek több, mint felének el kell fogadni (az új szabályokat megvalósító szoftvereket telepíteni). Egyszemélyi felelős nincsen, de a többséggel szemben senki sem tehet semmit. Ez az abszolút demokrácia

A fizetésre használható virtuális eszköz értéke gyorsan változhat

Így van, és változik is. Gyorsan és hektikusan. A pengő mögött (csak hogy magyar példát hozzak) volt jegybank, voltak felelősök 1946 júliusában az áremelkedés mértéke mégis 1016 % volt, ami a pengő megszüntetéséhez és a forint bevezetéséhez vezetett.Ha ma szétnézünk a világban, több ország is ezen az úton jár, kisebb-nagyobb inflációs százalékkal! A Capricoin viszont trendszerűen és hosszabb távon növeli az értékét, különösen így lesz ez a CapriPay fizetési kapu átadása után.

A fentiek alapján a véleményem az, hogy a kockázatok mások, mint a hagyományos pénzrendszer esetén, azt azonban csak a jövő tudja megmutatni, hogy ezek a kockázatok kisebbek, vagy nagyobbak-e.

Az biztos, hogy általános fizetőeszközként versenyképesebbek és biztonságosabbak a kriptovaluták, közöttük is elsők között a Capricoin! (itcommando felhasználásával)

Utcakép 1946 (Forrása Wikipédia)