Nincsenek szavak a kriptodevizákra, de nem csak azért mert pl. a Bitcoinnak már 1 millió dolláros árfolyamot jósolnak, hanem azért is, mert a jogi szabályozás lassan kullog a gyorsan változó valóság után. 

Megjelent egy blogbejegyzés Szalbot Balázs tollából, melyet nagy érdeklődéssel olvastam és felfedeztem néhány fontos különbséget a Bitcoin és a Capricoin jogi megítélésében.

A cikk a kriptodevizák polgári jogi megítélése kapcsán felmerülő kérdéseket, illetve a jogalkalmazó előtti kihívásokat vizsgálta.

Arra a kérdésre kereste a választ, hogy az alapvető polgári jogi kategóriák melyikének felel meg a Bitcoin és a hasonló elven működő virtuális valuták: (1) dolognak, (2) jognak, vagy (3) követelésnek minősülnek-e?

1./ A Bitcoin mint dolog

"A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: “Ptk.”) szerint dolog alatt birtokba vehető testi tárgyat kell érteni. A virtuális pénzek azonban fizikai megnyilvánulással, térbeli körülhatároltsággal nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az immateriális, testetlen tárgyakat nem ismeri el a magyar jog dologként, a fizikai formában meg nem jelenő kriptodeviza nem dolog, így tulajdonjog tárgya sem lehet."

1.1. Vajon a bitcoin a pénz fogalma alá tartozhat-e?

A kérdés eltérő eredményre vezet a dologi jogban, illetve a kötelmi jogban.

Mivel dologi jogi szempontból pénznek kell tekinteni a fizikai formában megjelenő törvényes fizetőeszközt (érme, bankjegy), ideértve a külföldi hivatalos fizetőeszközt is, a dologi jog szempontjából tehát nem tekinthető pénznek a kriptodeviza.

A kötelmi jog szempontjából viszont már más a helyzet. 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: “MNBtv.”) értelmében Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint. Ez azonban csak annyit jelent a Ptk. szerint, hogy más megállapodás híján az hitelező forintban követelheti a tartozást, az adós pedig ebben köteles teljesíteni.

Ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást kriptodevizával is ki lehet egyenlíteni, - mint ahogy több esetben már előfordult, - akkor az adós jogosult kriptodevizával rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy kriptodevizával teljesítsen az adós.

Dologi értelemben tehát nem, kötelmi jogi szempontból azonban minősülhet pénznek a Bitcoin és a Capricoin is!

1.2. Értékpapírnak tekinthető-e a kriptodeviza?

Itt már lényeges különbség van a Bitcoin és pl. a Capricoin között, ugyanis:

A Ptk. szerint, ha valaki

• elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon
• egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy
• a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja,
• vagy az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti,
• a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.

A dematerializált értékpapír fogalmi eleme tehát a kibocsátó, ami Bitcoin esetén nem értelmezhető.

A Capricoinnak viszont van kibocsátója, a Jupiter Group Limited Company ezért megfelel az értékpapír követelményeinek!

2./ A Bitcoin mint jog

A Bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti, maga a Bitcoin azonban, mint fizetésre szolgáló vagyontárgy nem tekinthető szellemi alkotásnak.

A Capricoin szoftverének forráskódja ugyan nyilvános, de a futtatására kizárólag a Jupiter Group Limited jogosult.

3./ A Bitcoin mint követelés

A bankszámlapénz analógiájára felmerülhet a Bitcoin követelésként való kezelése. Ez azonban feltételezne egy relatív jogviszonyt, azaz meghatározott jogosultat és kötelezettet. A Bitcoin esetében azonban nincs kibocsátó, akitől követelhetnénk, ezért önmagában a bitcoinnal való rendelkezés relatív jogviszonyként sem értelmezhető.

Más a helyzet viszont a Capricoinnal, mert ennek a kriptodevizának van kibocsátója, így értelmezhető a jogosult és a kötelezett fogalma, így jogként értelmezhető

Összefoglalva: 

A bitcoint tehát sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni jelenleg a magyar jog. A Capricoin viszont a kötelmi jog szerint pénz, sőt értékpapírként és követelésként is értelmezhető! 

Megjegyzem, hogy bár tanultam jogot, de nem vagyok jogász. Viszont a hivatkozott cikk szerint a Capricoin és a Bitcoin jogi státusza nem egyezik meg!

Majoros László (Capriman)